A szabadalmaztatható találmány fogalma

Mi a szabadalmi oltalom definíciója?

A találmányt védő jogot nevezzük szabadalomnak. A szabadaolmként történő oltalmaztathatóság feltételeként a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény három feltételt szab. Szabadalmazható minden új, feltalálói tevékenységen alapuló, iparilag alkalmazható találmány a technika bármely területén.

• Új a találmány, ha nem nem tartozik a technika állásához. Az újdonság kritériumát a törvény szigorúan értelmezi, az újdonság megállapíthatóságához  abszolút, világújdonság szükséges.
  
  Újdonságrontó lehet elvileg bármely nyilvános tény: írásbeli anyag, szóbeli ismertetés, tényleges hasznosítás, ideérteve a feltaláló saját maga által nyilvánosságra hozott tényeket is. Ez alól vannak kivételek, nem tartozik a technika állásához a bejelentés előtti 6 hónapban történő nyilvánosságra jutás, ha jogsértés eredménye vagy SZTNH elnökének közlönyben közzétett kiállítása.
• Kombinatív találmány: A bírói gyakorlat szerint (BH1993.91) önmagukban ismert elemek együtt alkalmazásával (kombináció) létrehozott találmány akkor szabadalmazható, ha az együtt alkalmazás olyan műszaki többlethatást eredményez, amelynek a felismeréséhez és megvalósításához a szakembertől elvárható tevékenységet meghaladó alkotó jelegű működésre volt szükség (szakértői bizonyítás volt a bírósági eljárásban – előnyösebb kifejtés volt, mint anterioritásokban, ez műszaki többlethatás, ami alkotó jelleget kíván meg). A BH1993.667 szerint egyes elemek ismertek, de a fenti kritériumok alapján jöhet létre új találmány (két ismert elem: a hőkezeléssel tartósítás élelmiszernél, valamint a csúcsos tetejű tárolóedény rövid ideig tartó hűtött tárolásra – kombinatív többlethatás: hűtés nélkül eltartható élelmiszer egy könnyen nyitható tárolóedényben kerül forgalomba)
  
  
• Feltalálói tevékenységen alapul a találmány, ha a technika állásához képest a saját szakterületén jó szakember számára nem nyilvánvaló. Ez gyakorlatilag az alkotói teljesítmény vizsgálatát jelenti.
• Iparilag alkalmazható a találmány, ha az ipar vagy a mezőgazdaság valamely ágában előállítható, illetve használható. A cél a találmány reprodukálhatósága, a technika bármely területén nem tekinthetők iparilag alkalmazhatónak különösen az emberi vagy állati test kezelésére szolgáló gyógyászati vagy sebészeti eljárások, valamint az emberi vagy állati testen végezhető diagnosztikai eljárások (de ez az ilyen eljárásokban alkalmazott termékre - így különösen anyagra (vegyületre) és keverékre - nem vonatkozik).

A találmány fogalmát a szabadalmi törvény nem határozza meg, találmány egyaránt lehet olyan korszakalkotó műszaki megoldás, amely gyökeresen megváltoztatja az életünket illetve olyan is, amely jelentősége kisebb.

A szabadalmi oltalom lényege, hogy maximum 20 évig a szabadalmi oltalom alapján a szabadalom jogosultjának – a szabadalmasnak – kizárólagos joga van a találmány hasznosítására. A szabadalmi oltalom alapgondolata az hogy, a szabadalom jogosuljának (a szabadalmasnak) alkotóevékenysége elismeréseként versenyelőnyt, monopóliumot kell kapnia, mivel ez a monopóium garantálja azt, hogy a műszaki megoldásba fektetett alkotómunka ráfordításai megtérüljenek. E versenyelőny ezek mellett alkalmas a tudományos fejlődés és az innováció elősegítésére.