Európai szabadalom

Az európai szabadalom fogalma

Az európai szabadalom az Európai Szabadalmi Egyezmény (ESZE) alapján megadott szabadalom. Az ESZE-t 1973-ban Münchenben írták alá, 1977-ben lépett hatályba. Az ESZE nem EU-s egyezmény, ahogyan a lenti ábra is mutatja, nem EU tag országok is tagjai, (jelenleg az Európai Szabadalmi Egyezménynek összesen 38 tagja van, Magyarország 2003 óta tagja.

Az euópai szabadalom nem szupranacionális jog, hanem nemzeti szabadalmak összessége, ami egyetlen bejelentéssel, harmonizált eljárásban szerezhető meg, a szabadalom hatálya azonos lesz a nemzetivel. A PCT-vel ellentétben az országok csatlakozási lehetősége szempontjából az ESZE zárt (csak európai államok csatlakozhatnak), a bejelentési lehetőség szempontjából viszont nyílt. Az ESZE magával hozta a szabadalmaztathatóság feltételeinek egységessé tételét. 

Az európai szabadalmi bejelentéseket a müncheni székhelyű Európai Szabadalmi Hivatal (ESZH) előtti bejelentéssel lehet szerezni. A bejelentések, a felszólalások (9 hónappal a megadás után), megsemmisítések, és korlátozások az ESZH előtt folynak, a szabadalmak egyebekben egymstól független  nemzeti szabadalmakként működnek.

Az ESZE háttere

A szabadalmak bejelentésével kapcsolatban kezdetben két probléma merült fel: minden országban külön bejelentés tétele és külön nyelv nagyon megnövelte a költségeket. Az ESZE szerint a bejelentési eljárás egy nyelven történik, és a tagállamban, amit megjelöltek, fordítást már csak a megadás után kell csatolni (3 hónapon belül), de akkor kötelező. A Londoni Egyezmény tovább csökkentette a fordítási terhet, a Londoni Egyezmény hatálybalépésével (2008-ban lépett hatályba, jelenleg 15 tagja van, Magyarország 2011. január 1. napja óta tagja) egy hivatalos nyelvet kell kiválasztani a három hivatalos nyelvből (angol, francia, német) és csak arra való fordítás követelhető meg, de nem kell már magyar fordítást csatolni (csak igénypont fordítása követelhető meg, illetve a fordítás akkor, ha jogvita van).

Az ESZE anyagi jogi rendelkezései

A szabadalmi oltalom feltételei és a kizáró okok a magyar joggal lényegileg azonosak. Meg kell jelölni azokat az országokat, ahol a találmányra oltalmat akarnak szerezni, ezek praktikusan nemzeti szabadalomként működnek (pl. az érvényesség, megújítás, és bitorlás tekintetében), a tagállami egyes jogok egymástól függetlenek. 

AZ ESZE kapcsolata a PCT-vel

A PCT második szakaszban megjelölhető Európa a regionális hivatal (ESZH) keretében, 11 európai ország PCT második szakaszban csak a regionális európai szakaszban jelölhető meg, önállóan nemzeti szakaszként nem (pl. Franciaország) – de Magyarország nem – továbbra is nyitott a nemzeti út a második szakaszban.